This is your end!- 3. fejezet

This is your end!

 

-JÚÚÚÚÚÚJ ez tök jól hangzik- barátosném szeme csak úgy csillogott az örömtől. Persze nekem rögtön az első dolgom az volt, hogy arra gondoljak biztosan valami pszichopata, láttam már elég filmet ahhoz, hogy ilyen gondolatok megforduljanak a fejemben, nem úgy mint Liának.

-NEM megyünk sehova!

-Nemár ne csináld! Most miért?

- És ha valami idióta, aki mondjuk megakar erőszakolni akkor mit csinálsz okoskám?

-Jó, bocs, hogy nekem nincs üldözési mániám.....

Bevallom, én is szívesen elnéztem volna arra, hogy ki is az valójában, de sajnos én voltam az érettebb, és muszáj volt a szemem előtt lebegjen az a szó hogy !VESZÉLY! Így hát maradt az, hogy nem.

Hazasiettünk, még út közben megálltunk egy boltban, venni valami ehető kaját, még a gyomrunk nem teljesen szokta meg a koreai konyhát, így muszáj volt feltalálnunk magunkat. Otthon megvacsoráztunk és szép lassan eltettük magunkat estére. Egész este gondolatok bóklásztak a fejemben, nem hagyott nyugodni az a valaki, ki a franc lehet az?! A másik pedig, hogy amióta itt vagyok semmit nem mozogtam, és otthon a tánc volt az életem....hiányzik....NAGYON! Furcsa, hogy ha táncról van szó akkor hiphop és olyan számok fognak meg amit ha hallgatok, egyszerűen nem bírok a seggemen ülni, muszáj rá mozognom. Holnap az első dolgom lesz keresni valami tánc iskolát a környéken. Kezdett elnyomni az álmosság, ezekkel a szép gondolatokkal, és lassan lecsukódott a szemem = )


Másnap
"Kedves Naplóm

 

Ma nagyon szép reggelre ébredtem, kialakultak a fejemben az elhatározások, és ma be akarom őket váltani.

Ez mellett, történt egy érdekes dolog velünk tegnap, egy hapek a kezembe nyomott egy levelet, hogy ma találkozzam vele 6kor, az épület előtt, ahol tegnap lógtunk Liával, azaz az SM előtt. De hülye leszek elmenni, isten se tudja, hogy ki az. Na, de most sietek tovább, reggelizem összekapom magam és elfogok menni egy táncterembe, amit reggel találtam a neten. A neve Saguaro Danceschool, remélem jól mennek majd a dolgok.

Chu~"

 

Miután leraktam a naplóm, elrohantam reggelizni, öcsémet még gyorsan nyakon öntöttem egy pohár vízzel, hogy keljen fel mert 11 óra, persze mondanom sem kell mi szépeket mondott utána, nembaj megérte. Felöltöztem, megszárítottam szőke hajam, majd egy kis smink ( muszáj kiemelni a pici barna szemem valahogy ) és futottam is le a lépcsőházban. Fogtam egy taxit és elmentem vele a táncteremhez. Kis takaros, szimpatikus hely, nagyon tetszett, bent még kedvesebben fogadtak mint azt vártam volna, sikeresen beiratkoztam és közölték, hogy ma lesz egy edzés, ha gondolom üljek be rá és nézzem meg, én persze egyből igent mondtam, végül is miért ne?! Délután 3-kor kezdődik.

 

-Fhu azt hiszem már tényleg nem árt a testmozgás, lépcsőzni alig bírok.- Éppen úton voltam a táncra, az edzéscuccommal és saját gondolataimmal. Liának határozottan megtiltottam, hogy ki merjen menni a lakásából, és hogy tutira menjek, átküldtem hozzá drága öcsém, hogy tartsa szemmel. Amíg úton voltam bedugtam a fülembe a fülhallgatót, próbáltam relaxálni kicsit.

 

Amikor átöltözve beléptem a terembe, hirtelen mindenki rám szegezte tekintetét, hiszen eléggé kiszúrható voltam. Szőke haj, barna szem, és a legfontosabb, hogy nem ázsiai arcberendezéssel rendelkeztem, nos azt hiszem ez volt a legnyomósabb indok a figyelemre. Na mindegy, majd megbékülnek vele. Kapásból körbevettek páran, néhány lány és 5 fiú a csoportból. Nagyon kedvesek voltak, bemutatkoztam, ők is nekem és elkezdték ecsetelni, hogy ki milyen itt, és milyen az oktató, meg hogy milyen hangulatban telnek az órák.

- Ú és képzeld, milyen jókor jöttél. El sem hinnéd, hogy ki jön ma hozzánk be az órára.- Arcomra kíváncsiság ült ki, de gondoltam biztos valami híres koreográfus vagy tudom is én. Bejöhetne mondjuk Prepix, hihetetlenül imádom a koreográfiáit.

- Miért ki lesz az?- tettem fel a kérdést, a csoport társamnak, akinek ugyan a nevére nem emlékszem, mer sokan vannak így hirtelen, de az arcmemóriám tökéletes.

-Húúúú, remélem szereted az EXO-t.

- AZ EXO-T? VICCELSZ?! Imádom!!!!!!

- Áh, fantasztikus. Nem tudjuk, hogy melyikőjük fog bejönni, de 1 valaki, tutira jön hozzánk órára.

-ÁÁÁÁ omg, jobb nem is lehetne.- Ezek után már alig vártam, hogy lássam melyik fog bejönni, jobb tánciskolát nem is találhattam volna azt hiszem.

Gyorsan kimentem a teremből, mert volt még egy kis időm, felhívtam Liát, hogy elújságoljam neki, hogy jesszusom még mindig nem hiszem el, hogy mi történt velem, vagy is még csak fog.

-Igen?- szólt bele Lia a telefonba.

-Szia! Képzeld, eljöttem táncra és egy EXO tag fog bejönni az órára. El sem hiszem, ekkora mákom nem lehet.

- Neeeeeee csináld ezt velem, most azonnal elmegyek, ez szemétség, bezzeg engem bezártál ITTHONRA, a saját lakásomba basszus.

- Csak mert szeretlek tudod! Ne vedd ekkora bajnak, hogy nem akarom, hogy valami hülyeséget csinálj.

- Na jó de ez akkor is köcsögség, hát mi ez, hogy te ott szórakozol valamelyik exo taggal én meg itthon süppesztem a seggem a kanapéba mi?

- Jólvan már nyugi, mer ez teljesen nemno......- ekkora valaki megfogta a vállam, el sem hiszem, hogy megint a szívroham kerülget, pedig tegnap is ez történt, igazán hozzászokhattam volna, nem mertem megfordulni.

- Minden rendben?- Szólt a dallamos hang a hátam mögött, így egy kicsit több bátorságot éreztem magamban, hogy megforduljak.

-Persz..........e!- A szavam közepén pedig elakadtam. A telefont távolabb tettem a fejemtől egy kicsit.

- Majd visszahívlak.- Szóltam bele, de még hallottam, ahogy Lia kétségbeesetten beszél a telefonba, hogy mi lelt engem, de elhalkulóban volt, és végül kinyomtam.

-Szia, ne haragudj ha megijesztettelek, csak hallottam, hogy kicsit idegesen beszélsz éppen valakivel.

- ....Szia.... nem, semmi baj, igazán, csak a barátnőm volt az, kicsit ki van akadva, mert bezártam a lakásába, nehogy valami hülyeséget csináljon.- Hirtelen befogtam a szám, mert rájöttem, hogy túl sokat fecsegek, viszont az illető jót nevetett rajtam, vagyis pontosabban a szituáción, amit elmeséltem neki.

- Ne haragudj rám, be sem mutatkoztam, a nevem Lu Han és ma én megyek a tánccsoport órájára, nemtudom, ....... te is az órára jöttél?

-Áh, tudom, hogy ki vagy. Mármint az én nevem Naomi és igen a táncórára jöttem, bár életemben most vagyok itt először.- Kicsit habogásnak hangzottak a szavaim, nem tudom, hogy ő észre vette-e.

- Na az tök jó, majd figyellek, hogy mit tudsz. - Rámkacsintott és elindult a terem felé. A lábam körülbelül a földbe gyökerezett, mozdulni sem bírtam.- Na gyere már, most már nem kezdem el nélküled.

Csodálkozásom kellős közepén elindultam befelé, Lu Han után, de azt sem tudtam, hogy mit fogok most csinálni. Nagyon jó lesz új emberként, kapásból egy szupersztárral indítani az óráimat, aki mellesleg most kacsintott rám fél perce, hát ilyen a mesékben nincs. Ha ezt Liának elmesélem, el sem fogja hinni, hogy mi történt.

Majd beléptem utána az ajtón.

Like this story? Give it an Upvote!
Thank you!

Comments

You must be logged in to comment
No comments yet